2016. január 17., vasárnap

SMS Niobe - Öt haditengerészet cirkálója

Az első világháború után a vesztes országok hajóit a győztesek besorolták flottájukba vagy lebontották. Kevés hadihajó maradhatott hazájában, de azok többségét is lebontották vagy eladták még a második világégés előtt. Néhány egység azonban az új háborúban is aktív szerepet játszott. Ezen kevesek egyike volt az SMS Niobe cirkáló is.

Az SMS Niobe építését 1898-ban kezdték meg a Weser hajógyár brémai üzemében, és 1900. június 25-én állt szolgálatba a Gazella-osztály első tagjaként. A 2968 tonna vízkiszorítású könnyűcirkáló még gőzgépekkel épült, és maximum 21,5 csomós sebességre volt képes. Fegyverzetét 10 db 10,5 cm-es L/40-es ágyú és két db 45 cm-es torpedóvető-cső alkotta. Fedélzetén 14 tiszt és 243 matróz szolgált. 

Az SMS Niobe 1900-ban.
Szolgálatba állítása után az Első Hajóraj Cirkáló Divíziójába osztották be. 1902 októberében Franz von Hipper zászlóshajója volt, aki ekkor a Második Torpedó Flottilla parancsnoka volt. 1904. szeptember 28-án kivonták a szolgálatból és teljesen felújították. 1906. június 19-én állt újra szolgálatba, majd közel egy hónappal később Kelet-Ázsiába vezényelték. 1907-ben Japánba is ellátogatott, majd 1909 tavaszán visszatért Kielbe. Ezután újra kivonták a szolgálatból és leszerelték.

A háború kitörése után újra aktiválták, és de csak partvédelmi feladatokra osztották be. 1915-ben ismét lefokozták, és úszó irodává alakították át Wilhelmshaven-ben. Ezalatt az idő alatt megint Hipper hajójaként szolgált, aki itt rendezte be főhadiszállását. 1917-ben a fegyvereit leszerelték, és a kikötő védelmi rendszerébe építették be, 1919. február 3-án pedig végleg kivonták a szolgálatból.

A békeszerződés értelmében az SMS Niobe azon kevés hajók közé tartozott, melyeket Németország megtarthatott, így besorolták a Weimari Köztársaság flottájába. Ez idő alatt teljes felújításon és modernizáción esett át. A régi döfő orrát klipper orra cserélték, az L40-es ágyúkat modernebb L45-ösökre cserélték, a vízvonal alatti torpedóvetőket pedig fedélzetiekre. Ennek ellenére továbbra is elavultnak számított, ezért 1925. június 26-án kivonták a szolgálatból és eladták a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak.

Dalmacija néven a jugoszláv flottában.
Mivel az SHS Királyság csak 12 db modern torpedónaszádot tarthatott meg a neki átadott osztrák-magyar flottából, ezért minden lehetőséget megragadtak, hogy erősebb egységekkel egészítsék ki hajóhadukat. Így került sor a Niobe megvásárlására is. Szolgálatba állítása előtt azonban teljesen átfegyverezték: 6 db Škoda 8,5 cm-es, L55-ös gyorstüzelő ágyút és kezdetben 4, majd 6 db 2 cm-es légvédelmi géppuskát kapott. Átkeresztelték Dalmacija névre, és tüzérségi iskolahajóként használták. 

Amikor a Tengelyhatalmak 1941 áprilisában megtámadták Jugoszláviát a Dalmacija a kikötőben maradt, és nem vett részt a hadműveletekben. Április 25-én a bevonuló olasz haderő Cattaróban lefoglalta, majd RN Cattaro néven besorolta a saját flottájába. Ebben a minőségében a jugoszláv partizánok állásait bombázta, valamint a tengeralattjáró iskola és a torpedóvető gépek célhajója volt. 1942. július 31-én Premantura-tól délre a brit HMS Traveller tengeralattjáró több torpedót is kilőtt rá, de egyik sem találta el.

Immár olasz színekben, RN Cattaro néven.
1943. szeptember 11-én, az olasz fegyverszünet után, a németek lefoglalták, és újra szolgálatba állították a saját flottájukban Niobe néven. Ezután ismét teljesen átfegyverezték: 6 db 8,4 cm-es, 4 db 4,7 cm-es légvédelmi ágyút, valamint 4 db 20 mm-es Oerlikon, és 26 db 20 mm-es Breda légvédelmi géppuskát kapott. Szeptember 21-22-én éjszaka, miközben még átfegyverzés alatt állt, a brit MTB 226 és MTB 228 motorcsónakok Zárától északra sikertelen támadást hajtottak végre ellene. Novemberben több teherhajót is biztosított Cres, Krk és Lussino szigete közt.

A Niobe sorsa végül 1943. december 12-én pecsételődött meg, amikor Silba szigeténél zátonyra futott. Három nappal később a brit MTB 276 és MTB 228 motorcsónakok két torpedót lőttek ki rá, melynek következtében 19 ember meghalt. Ezután a németek úgy döntöttek, hogy sorsára hagyják, a háború hátralévő részében pedig a jugoszláv partizánok minden hasznosíthatót kiszereltek belőle. 1947-ben kezdtek hozzá a Niobe roncsának kiemeléséhez, majd végül 1949-ben elvontatták és szétvágták ócskavasnak.

A Niobe roncsa.



0 megjegyzés:

  © Blogger templates The Professional Template by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP