2016. május 23., hétfő

A francia offenzíva drámai bukása - 1916. május 22-24.

A Douaumont erőd visszafoglalása létfontosságú volt. A hat napos előkészületeket a május 22-i támadásra újra kellett tervezni, mert a németek tudomást szereztek róla. Katonákat küldtek, hogy megerősítsék az erőd védelmét és május 20-án ellenbombázásba kezdtek. 

A francia tábornokok ugyanakkor azt hitték, hogy a tüzérségük már meggyengítette az erőd falait. Mangin tábornoknak, aki az erőd elleni támadást vezette, azt javasolták, hogy az akció legyen célratörő és egyenes. Egyetlen felderítő egységet sem küldtek ki, hogy megbizonyosodjanak a kapott információ pontosságáról, így a támadást május 22-én megindították.

A francia nehéztüzérség 11:40-kor kezdte a bombázást és 10 perccel később az első szakasz megindult az erőd irányába, kitörve az árkokból, hogy lerohanják a németek védelmét. 

A katonák egész nap elszántan próbáltak felülkerekedni a védőkön a folyamatos bombázás és géppuskatűz alatt, de hatalmas veszteségeket szenvedtek. Sosem érték el az erőd keleti felét, ahol a németek fogadták az erősítést és az ellátmányt.  

Az első nap estéjére a franciák veszteségei hatalmasak voltak, de a bombázást tovább folytatták az éjszaka. Május 23-a reggelén a francia túlélőknek azt a parancsot adták, hogy támadjanak újra, de 9 órakkor a németek még erősebben kezdték őket ágyúzni, így még több francia esett el. 
Német katonák pihennek a Douamont erődben.
A támadóknak sikerült tartani a pozíciójukat egész délután a folyamatos géppuskatűz ellenére is, de 24-én reggel ismét elkezdődtek a bombázások. Addigra a francia erők teljesen megtörtek, már nem is számolták a veszteségeiket. 

A borzalmas állapotokat tökeletesen összegzi az alábbi idézet: “Fáradság, szomjúság, éhség, fájdalom, elkeseredettség és tehetetlenség, ez Verdun pokla.”

Élelem, víz és lőszer hiányában, két napon át tartó folyamatos harcok után, esélyt sem látva arra, hogy utánpótlás érkezzen, a franciák megadták magukat a nap végére. A történészek szerint “a becsületüket megőrizték, kitartottak a végsőkig, két nap alatt a katonáik 72,2%-át vesztették el.”  

A Douaumont erőd elleni támadás tragikus tévedésnek bizonyult, nemcsak hatalmas veszteségeket szenvedtek el, de a túlélőknek is életük végéig pokoli emlék maradt.

A történészek szerint az alábbiak voltak a támadás alapvető hibái: Először is, a németek tudtak a támadásról, emiatt az egész akció a kezdetektől bukásra volt ítélve. Másodjára, az erőd ágyúzással való meggyengítése túl rövid ideig tartott. A tervezett 6 nap helyett csak 2 napig tartott a bombázás, ami nem igazán gyengítette meg a németek védelmét. És végul abban is mindenki egyetértett, hogy egy ekkora támadáshoz nem volt elég katonai erő, sokkal több katonára lett volna szükség.



0 megjegyzés:

  © Blogger templates The Professional Template by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP