vasárnap, január 03, 2016

Pilóta portré - vitéz Kaszala Károly

Portrésorozatunk első szereplője egy vitéz pilóta, a Monarchia egyik ásza, egy igazi sportember, akit kalandos élete és sportsikerei messze földön híressé tettek. Vitéz Kaszala Károly úgy élt, ahogy harcolt: szenvedéllyel, elszántsággal, állandó győzni akarással. 

Kaszala Károly 1894. február 20-án született a Felvidéki Nyitrán. Itt végezte az elemi iskolát, majd ugyanitt géplakatosnak tanult. A repüléssel az országot járó Dobos István, Prodám Guido és Kvasz András rákosi pilótákon keresztül ismerkedett meg. 

Kaszalát 1914-ben, a háború kitörésekor, behívták katonának, majd az alapkiképzés után önként jelentkezett a Monarchia asperni repülőiskolájába. Pilótaigazolványát 1915. október 7-én, a magyarok közül huszonharmadikként kapta meg. Az orosz frontra került, ahol először a 14. repülőszázadban harcolt, majd rövidesen átkerült az 1. repülőszázadhoz. Itt első győzelmét 1916. december 13-án szerezte Hansa-Brandenburg C.I-es gépével. Az 1917-es év elején még további három légi győzelmet szerzett, így átkerült a 41. vadászszázadhoz, Godwin Brumowski parancsnoksága alá.

Az olasz fronton további öt győzelmet ért el, köztük egy ballon és két olasz Farman vadászgép ellen is. A kortársak szerint kitűnő pilóta volt és remekül manőverezett gépével. Vitéz Boksay Antal így emlékezett rá "A felhők katonái" c. könyvében:

„Kaszala talán a legbátrabb gyors rajtaütő magyar repülő, aki a lovas ősmagyarok módszerével dolgozik gépmadarával a levegőben. Érdeklődésemre elmondta nekem ezt az igen érdekes légi harcmodort, amit tényleg az ősmagyarok módszere után, saját maga eszelt ki. […]

A légi harcban mindig az van fölényben, akinek a gépe magasabban van. Az alacsonyabban levőnek ilyenkor a legtanácsosabb menekülni a helyszínről, ahogy tud, mert a magasabban levő ellenfél könnyűszerrel végezhet vele. Kaszalának egy rendkívül érdekes, úgyszólván egyedülálló módszere volt ebben a veszedelmes helyzetben. Ha légi harcban magasságot veszített, színleg a legnagyobb gyorsasággal menekült el. Az ellenség természetesen ilyenkor a nyomába szegődött – és ez volt a veszte, mert Kaszala menekülés közben fokozatosan felhúzta a magasba gépét, annyira, hogy lassan visszanyerte magasságát, és hirtelen egy rendkívül merész hátraarcot csinált (amit csak ő tudott tökéletesen), és azonnal megnyitotta a gépfegyvertüzet. 

A meglepődött ellenfél mire magához tér, már égett is a foszforlövéstől. Kaszala előzőleg a vetítőtükörből figyelte üldözőjének minden mozdulatát, és jól kiszámította a pont lövési irányt. Kilenc légi győzelmének több mint a felét ezzel a tipikus szittyamagyar harcmodorral aratta.”

Kaszala Károly és Albatros D.III gépe.
A háború végéig megkapta az Arany, a Nagyezüst és a Kisezüst Vitézségi Érmet, a Károly Csapatkeresztet, és a II. osztályú Vaskeresztet. Végül tiszthelyettesi rangig jutott.

Az őszirózsás forradalom után beválasztották a pilóták bizalmi testületébe, ezért gróf Károlyi Mihály 1919 elején vele küldte el üzenetét és félmillió koronát lévára, Kövess táborszernagynak. A Tanácsköztársaság hatalomra jutása után is a hadsereg kötelékében maradt, és részt vett a Vörös Hadsereg harcaiban. 1919 nyarán azonban pilótatársaival együtt belépett a Nemzeti Hadseregbe.

A trianoni békediktátum után Magyarország nem tarthatott fenn légierőt, így a volt pilóták többsége szétszéledt, sokuk külföldön próbált szerencsét. Kaszala Károly azonban maradt. A hazáért tett szolgálataiért, első világháborús hőstetteiért 1924 augusztusában Horthy Miklós kormányzó vitézzé avatta. Vitézi előnevéül szülőföldjéről Oszlányt választotta.


A repülés mellett a motorozás is nagy szenvedélye volt, számos versenyen indult. Sporteredményeit, győzelmeit felsorolni is sok lenne, így csak a legfontosabbakat ismertetjük.

1924. szeptember 28-án a kölcsönkapott 350-es Triumph oldalkocsis kerékpárral kategóriagyőztes a Sváb-hegyi motorversenyen. 

1925-ben, az újonnan megnyílt újpesti fapályás kerékpárstadionban, a 10 ezer méteres versenyen, 5:51,7-es időt futott, amivel új pályarekordot állított fel. 1926-ban újra visszatér az újpesti stadionba, és élete talán legnagyobb győzelmi sorozatát aratja: négy kategóriában is győzni tud.

1927-ben világcsúcsot repül az L2-vel a kétszáz kilogramm alatti repülőgépek zártkörű versenyében Mátyásföld és Monor között.

1928-ban repüléstörténelmünk egyik legnagyobb bravúrját hajtotta végre, amikor a kis L2-essel június 14-én 517 kilométeres repülés után Pulában landolt, világcsúcsot repülve a kategóriában. Innen, átrepülve az Adriát, Lorettót érintve, a Róma–Littorói repülőtérre szállt le, ahol többek között a híres olasz repülő, Italo Balbo fogadta. Itt keresztelték az olasz hölgyek Róma névre a kis  L2-t. Ezzel a sikerével végleg beírta nevét a magyar repülés halhatatlanjainak aranykönyvébe, és megdicsőülve érkezett haza. A sajtó ünnepelte. 

Kaszala Károly (cowboy kalapban) és az L2 Rómában.
1930-ban elhagyta a Magyar Sportrepülő Egyesületet, és "végkielégítésként" megkapta annak Kulesz nevű régi gépét, amivel vállalkozásba kezdett. Utasokat szállított, valamint röpcédulákat szórt, világító reklámokat húzott Budapest és a vidéki városok egén. A gazdasági válság idején azonban váltakozó szerencsével kereste kenyerét, a '30-as évek elejére pedig lekerült az újságok címlapjáról. 

1932. szeptember 4-én röpcédulaszórás közben, a Poroszló melletti Kétútköz felett a Kulesz motorja hirtelen leállt. Lendületből még át tudta emelni gépét egy jegenyesoron, de most nem volt szerencséje. A sebességét vesztett gép lezuhant, és szerelőjével, Urbaschek Jánossal együtt szörnyethalt. Sírja a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben található. A kortársak nem feledték el emlékét: Sashalmon utcát neveztek el róla, 1936-ban pedig a Malert egyik új Ju52-ese is az ő nevét kapta. 



0 megjegyzés:

  © Blogger templates The Professional Template by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP