Az utolsó német támadás Verdunnél - 1916. július 12.

A németeknek közel öt hónapnyi ostrom után sem sikerült bevenniük Verdunt, bár az utolsó néhány francia erőd már csábító közelségben volt. A Bruszilov-offenzíva és a sommei csata a további Verdun elleni támadásokat másodlagos fontosságúvá fokozta le. Ennek ellenére július 11-én még egy utolsó támadást indítottak, mely ha nem is hoz döntő eredményt, megakadályozza a franciákat abban, hogy további csapatokat mozgassanak át a Somme-hoz.

A védők ez esetben jobban fel voltak készülve: új, jobb minőségű gázmaszkokat kaptak, mely képes volt a foszgén kiszűrésére, és a tüzérségük is hatékonyan versenybe tudott szállni a németekével. A támadók képesek voltak némi teret nyerni, de csak 30 német katona jutott el a Souville erődig. Látták a verduni katedrálist, és egy rövid időre a német zászlót is kitűzték az erőd tetején, de ahogy a franciák is megtanulták a Douamont erőd májusi ostroma során, egy erőd tetejének elfoglalása még közel sem jelenti a bevételét. Mind a harminc német katona elesett, vagy fogságba került az aznap esti francia ellentámadások során, és az összes területi nyereséget elveszítették.

Német lángszórós osztagok támadása Verdunnél.

Július 12-én parancs érkezett a Souville erőd megtámadására, de a 104. Gyalogos Hadosztálynak csak két százada állt készen a feladatra. A saját tüzérségük tüzét követve, csak néhány katona érte el az erődöt, és szállta meg a tetejét. Ők is megpillanthatták Verdunt, de egy csepp erősítést sem kaptak, és a francia ellentámadás őket is elsöpörte.

Ezen a napon Nivelle tábornok megindító napiparancsot adott ki, melyben dicsőítette a francia csapatok helytállását, és elszántságát. A már szállóigévé vált mondattal zárta sorait: „Ils ne passeront pas!” (Soha nem juthatnak át!)

Július 12-én Falkenhayn megparancsolta az V. Hadseregnek, hogy egy időre szüntesse be a támadásokat. A már elfoglalt vonalakat viszont tartsák meg, még a legerősebb ellentámadás ellenére is. Továbbá elrendelte, hogy a lehetőségekhez mérten takarékoskodjanak a lőszerrel. A német csapatok és tüzérség átszállítása a Somme-hoz és a keleti frontra, még mindig folyamatban volt.

A verduni csata azonban tovább folytatódott, igaz, már csak sokkal alacsonyabb intenzitással, és a néhai francia erődök és bunkerek környékére koncentrálva. Az öldöklő harcok itt napi szinten zajlottak, és a front is állandóan mozgásban volt.