vasárnap, március 25, 2018

Hindenburg jelentése - A Nagy Háború anekdotái - XXXV.

1918 márciusában tört ki a nyugati fronton a világháború legtombolóbb csatája, az úgynevezett császárcsata. Hindenburg vezértábornagy, az összes német hadak legfőbb parancsnoka a következő jelentést adta ki a szörnyű dulakodás első napján:

„Mélységes tisztelettel jelentem császár és királyi Felségednek, hogy a német nemzet minden törzsei készen állnak történelmünk nagy feladatának végrehajtására. Száznyolcvan kilométeres arcvonalon reggel négy órakor porosz, sváb, bajor, szász, pomerániai, Württembergi, pfalzi, türingiai és schleswig-holstein zászlóaljak és ezredek, a halálmegvetésben egymással vetélkedve, hatvan kilométeres frontszélességben és negyvenöt kilométeres mélységben betörtek az angol és francia állásokba. Rohamsisakos osztagaink száztízezer angolt és franciát ejtettek foglyul, kétezer ágyút, ötezerkétszáz géppuskát s számtalan tankot zsákmányoltak. Isten velünk van.”
Ugyanezen a napon a török nagyvezérkar is kiadta hadijelentését. Így hangzott:

„Félelmetes csapataink a mai napon ellenállhatatlan és kivédhetetlen lendületű szuronytámadásaik után egyszersmindenkorra tönkreverték s ezáltal örök időkre megalázták a makacs ellenséget. Zsákmányaink tömkelege beláthatatlan ... Foglyot nem ejtettünk ugyan, de rohamosztagaink csodálatos győzelmet vívtak ki, miközben sikerült két géppuskát, tíz kézifegyvert, három tevét és hatszáz homokzsákot zsákmányolniuk. Az ellenség minden ponton pánikszerűen menekült.

A két hadijelentés közül Hindenburgé volt a szerényebb.

(Komáromi János közlése, Budapest. In: Komáromi János: A Nagy Háború anekdotái)



0 megjegyzés:

  © Blogger templates The Professional Template by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP