péntek, február 11, 2022

A maródivizit - A Nagy Háború anekdotái - LIX.

Lichtenberg Andor dr. főorvoshoz maródivizitre beállított egy civilkocsis s annyi betegségről panaszkodott neki, amennyi elegendő lett volna egy egész kocsiosztagnak. Az orvos azonban egészségesnek találta az öreget.

– Elmehet! – szólt ingerülten. – Semmi baja sincs!

– Legalább kétnapi szolgálatmentességet tessék adni, főorvos úr...

– Egy órát se! – idegeskedett Lichtenberg dr. – Maga teljesen egészséges!

– Hát legalább tessék beoltani tífusz ellen . . .

– Mikor volt oltva utoljára?
– Vagy két hete.

– Akkor most már azt se lehet!

– Ejnye, ejnye, pedig de kellene az a két kis nap szolgálatmentesség . . .

Az orvos rászólt az öreg kocsisra: 

– Mi a fenét akar maga azzal a két kis nap szolgálatmentességgel?

Mélyet sóhajtott erre az öreg:

– Nem annyira magam végett kéne, főorvos úr. Se a két napi szolgálatmentesség, se az oltás a tífusz ellen. Mert hála legyek a mennyekben lakozó Istennek, elég egésséges vónék énmagam személyesen, jó órában legyek mondva. Hanem ha tífusz ellen beót a főorvos úr, kijárna nekem kétnapi szógálatmentesség, ami megint csak nem a magam irányában kellenék, hanem a szegény pára két lovam végett. Mert a szógálatmentesség alatt kipihennék magokat a szegény párák...

Erre aztán a két nap szolgálatmentesség – a két lóra való tekintettel – megadatott az öreg polgári kocsisnak.

(P. Horváth Sándor közlése, Szekszárd. in Komáromi János: A Nagy Háború anekdotái. Kép forrása: http://www.kilato-hidegkut.hu)



  © Blogger templates The Professional Template by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP