Tengerész portré: Friedrich Fähndrich sorhajóhadnagy
Friedrich Fähndrich 1887. január 8-án született Budapesten. A fiumei tengerészeti akadémiát 1905. június 18-án végezte el, majd kinevezték másodosztályú tengerészkadéttá és a Habsburg és az Erzherzog Karl csatahajókon szolgált. 1908-ban megkapta a Katonai Emlékkeresztet. 1909. május 1-én fregatthadnaggyá léptették elő. Ezután a Babenberg csatahajón és az Anaconda torpedónaszádon teljesített szolgálatot.
1912. augusztus 11-én Fähndrichet áthelyezték a pólai tengeralattjáró támaszpontra. 1912. november 26-tól az SMU 4 fedélzetén szolgált. 1913. május 1-én sorhajóhadnaggyá léptették elő. 1915. szeptember 9-én megkapta a bronz Katonai Érdemérem a kardokkal kitüntetést.
1915. november 18-án átvette az SMU 15 tengeralattjáró parancsnokságát. Az első portyára 1915. december 17-én futott ki Porto Rose-ból (a Cattarói-öbölben található tengeralattjáró támaszpont), majd másnap elsüllyesztette a 25 BRT-s albán Erzen vitorlást. Több alaklommal is próbált ellenséges teherhajókat támadni, de nem került kilövési pozícióba. December 21-én megállította és felrobbantotta a 80 BRT-s albán Figlio Pregligiona szkúnert. Miközben a vitorlással foglalkoztak, a partról lövéseket adtak le a tengeralattjáróra, és Menčik torpedómester elesett. A kikötőbe december 22-én értek vissza. December 28-án 16:50-kor Fähndrich ismét kifutott, majd másnap, 12:55-kor találkoztak a Helgoland gyorscirkálóval, ami jelezte, hogy a Triglav romboló aknára futott és a Csepel vontatja. A Helgoland parancsnoka kérte, hogy fedezzék a rombolókat, majd 13:45-kor angol és francia cirkálók és rombolók közelítették meg az SMU 15-öt. Fähndrich 14:36-kor megtámadta a francia Commandant Lucas rombolót, de elvétette a célt. Ezután az SMU 15 visszafordult, majd december 31-én, 13:30-kor vetett horgonyt Porto Rose előtt. Fähndrich 1916. január 14-én megkapta a harmadosztályú Katonai Érdemkereszt a hadiékítményekkel és kardokkal kitüntetést.
![]() |
Friedrich Fähndrich az SMU 30 fedélzetén. |
A következő cirkálásra 1916. január 21-én futott ki majd két nappal később San Giovanni di Medua előtt megpillantották a brit Devanha kórházhajót. Fähndrich át akarta vizsgáltatni a hajót, ezért két figyelmeztető lövést adott le az orra elé, de a Devanha parancsnoka figyelmen kívül hagyta azokat. Ezután a parancsnoki hidat lőtték, de az is hatástalan maradt, a tengeralattjáró pedig túl lassú volt ahhoz, hogy üldözzék a hajót. Január 24-én megtámadta az olasz Animoso rombolót, de a torpedó célt tévesztett. Fähndrich másnap visszatért hazai kikötőbe. A következő, 1916. február 26. és március 2. között végrehajtott cirkálás eredménytelen maradt. Február 28-án, miközben a Durazzo-fok magasságában megállt az akkumulátorait tölteni, a brit H1 tengeralattjáró egy torpedót lőtt ki rá. A torpedó, a hajógerincet súrolva, a torony magasságában haladt át az SMU 15 alatt, majd tovább futott. A következő utat az iránytű meghibásodása miatt törölni kellett. Fähndrich 1916. március 25-én Franz von Rzemenowsky sorhajóhadnagynak adta át a hajó parancsnokságát, amit május 10-én vett át ismét. A következő cirkálás során, ami május 14-től 18-ig tartott, május 17-én elsüllyesztette a 2238 BRT-s olasz Stura gőzöst. 1916. június 8-án Fähndrich megkapta az ezüst Katonai Érdemérem a kardokkal kitüntetést.
Fähndrich a legnagyobb sikerét a június 21. és június 24. közötti cirkálóútja során érte el. 1916. június 23-án, 8:38-kor egy torpedóval elsüllyesztette a 3495 BRT-s olasz Citta di Messina segédcirkálót. Az olasz veszteség 30 fő volt, 470 hajótöröttet a Schiaffino romboló sikeresen kimentett. 10 órakor a maradék torpedójával elsüllyesztette a helyszínre siető francia Fourche rombolót. Fähndrich ezután felemelkedett az SMU 15-el és a hajótörötteket mentőeszközökkel látta el. Kisvártatva egy ellenséges romboló közeledett feléje, ezért kénytelen volt lemerülni, majd visszaindult Cattaróba. Ezért a haditettéért Fähndrich 1916. július 10-én megkapta a harmadosztályú Vaskorona Rend a hadiékítményekkel és kardokkal kitüntetést. A kitüntetési javaslatban ez állt: "... ezt a kettős sikert bonyolult körülmények közt, [az ellenség által] őrzött vizeken érte el, ami azt mutatja, hogy tengeralattjáróját bátran, higgadtan és ügyesen vezette." 1917. február 3-án megkapta a német II. osztályú Vaskeresztet.
![]() |
Franz Nejebsy és Friedrich Fähndrich az SMU 30 fedélzetén. |
A következő három kifutás nem vezetett eredményre. Október 9-én átadta a parancsnokságot Franz Rzemenowsky sorhajóhadnagynak, de már október 29-én vissza is vette. Ezután három rövid és eredménytelen cirkálás következett. 1916. december 11-én átadta a parancsnokságot Otto Molitor sorhajóhadnagynak, és ezzel végleg elbúcsúzott az SMU 15-től, mivel Friedrich Fähndrichet kinevezték a vadonatúj SMU 30 tengeralattjáró parancsnokának, amit 1916. december 27-én bocsátott vízre a Ganz és Tsa. Danubius hajógyár Fiuméban. Ezután próbajáratok következtek a dízel- és elektromotorok valamint a löveg tesztelésére. Az SMU 30 végül 1917. február 17-én állt szolgálatba, és első útjára február 26-án futott ki. Fähndrich a Jón-tengeren majd a Tarantói-öbölben cirkált, de egyetlen ellenséges hajóval sem találkoztak. 1917. március 16-án hajóztak be Gjenovic állomásra.
1917. március 31-én Fähndrich ismét kifutott az SMU 30-al, ezúttal a Kréta-Málta útvonal irányába. Erről az útról azonban soha nem tért vissza. Friedrich Fähndrich posztumusz megkapta a III. osztályú Katonai Érdemkereszt a hadiékítményekkel és kardokkal kitüntetést. A hajó elvesztéséről mai napig sincs megbízható információ. Egyes feltételezések szerint az otrantói tengerzáron pusztult el aknarobbanás következtében.
***
Forrás: Oliver Trulei: Die U-Boot-Kommandanten der k.u.k. Kriegsmarine (Wien, 2012.)