vasárnap, július 09, 2017

Megsemmisül a brit HMS Vanguard csatahajó - 1917. július 9.

A brit HMS Vanguard 1910 március elsején állt szolgálatba John Eustace kapitány parancsnoksága alatt, és a Honi Flotta első hajóosztályába osztották be. 1911. június 24-én részt vett az V. György király koronázási ceremóniájának részeként rendezett flottaszemlén. 1914. július 27-én a Honi Flottával együtt áthelyezték Scapa Flow-ba, hogy egy esetleges meglepetésszerű német támadástól a csatahajók védve legyenek. 
Az HMS Vanguard 1914-ben.
1914. december 16-án a Nagy Flottával együtt kifutott a brit partokat bombázó német kötelék elfogására, de nem sikerült megtalálniuk a visszavonuló németeket. 1915. január 23-én ismét kifutott a Nagy Flottával, hogy Beatty csatacirkálói segítségére siessen, de nem sikerült időben oda érniük a másnap kibontakozó dogger bank-i csatába. A jütlandi csatában a 18. helyet foglalta el a csatasorban. Az ütközet első fázisában 42 lövést adott le a sérült SMS Wiesbaden cirkálóra, amin több találatot is elért. A szürkület beköszönte után a német rombolókra tüzelt, de egyiket sem találta el.

1917. július 9-én délután az HMS Vanguard legénysége a hajóelhagyást gyakorolta. 18:30-kor horgonyt vetett Scapa Flow északi részén, és semmilyen szokatlan eseményről sem számoltak be a szemtanúk, egészen 22:30-ig, amikor is a hajót nagy erejű robbanás rázta meg. A csatahajó szinte azonnal elsüllyedt, és csak három fő menekült meg a legénységéből, de egyikük később belehalt a sérüléseibe. Összesen 843 ember lelte halálát a katasztrófában, köztük a HMAS Sidney két fűtője is, akik ekkor a csatahajó fogdájában raboskodtak. A halottak közt volt Eto Kyosuke kapitány, a japán haditengerészet által delegált katonai megfigyelő is. 

Az Admiralitás által felállított vizsgálóbizottság megállapította, hogy a hajó pusztulását a kordit öngyulladása okozta, noha annak kiváltó okát nem tudta megnyugtatóan tisztázni. A vizsgálat során kiderült, hogy amikor a kordit egy részét 1916 decemberében egy időre partra tették, akkor már túl volt a biztonságos élettartamán. Az is megállapításra került, hogy a vízzáró ajtók egy része, melyeknek háborús időben zárva kellene lenniük, nyitva voltak miközben a kazánok egy része még működött. Ez arra utal, hogy a lőszerraktárakban veszélyesen magas volt a hőmérséklet, ami önmagában is okozhatta a kordit öngyulladását. 
Búvár az HMS Vanguard roncsánál a 2016-os felmérés során.
A mindössze 14 méteres mélységben fekvő roncs nagy részét kiemelték, elsősorban a benne lévő értékes fémek miatt, majd 1984-ben háborús sírhellyé nyilvánították. A hajó középső része szinte teljesen megsemmisült, míg a Q és P lövegtornyok 40 méterrel odébb nyugszanak. A brit védelmi minisztérium 2016-os felmérése szerint azonban a tat és az orr rész szinte teljesen érintetlen. 



0 megjegyzés:

  © Blogger templates The Professional Template by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP