csütörtök, május 11, 2023

Fernlenkboot - partvédelem távirányított motorcsónakokkal

Az első világháború folyamán a Német Császárság számára az egyik legnagyobb kihívást a Királyi Haditengerészet nyomasztó túlereje jelentette. A várakozással ellentétben a britek megelégedtek a német kikötők távoli blokádjával, nem kívántak nagy egységeikkel a veszélyesnek ítélt német vizekre behajózni. A Csatornán és a belga partoknál azonban más volt a helyzet. A németek által megszállt belga kikötőket a britek számtalanszor megtámadták, hogy megakadályozzák a német tengeralattjárók tevékenységét. Ezek közül a legismertebb a zeebruggei rajtaütés volt, de a britek monitorokkal is bombázták a kikötőket.
Az FL rohamcsónak vonalrajza.
A brit tevékenységre az egyik legérdekesebb német válasz a Fernlenkboot, vagyis egy távirányítású rohamcsónak kifejlesztése és bevetése volt. A hadüzeneteket követően a császári német haditengerészet, a hadügyminisztérium és a vezető német nagyvállalatok is számos fejlesztési tervvel álltak elő, melyek közt kifejezetten a blokád feltörésére alkalmasnak vélt eszközök is voltak. Az első kísérleteket a Berlin melletti Müggelsee-n, valamint Travemünde és Kiel partjainál végezték el, és a következő eredményeket hozta: 

1, egy kis hajótestbe nagyon nehéz belezsúfolni a nagyméretű távvezérlő eszközöket. 

2, a távvezérelt torpedók fejlesztését feladták. 

3, minden erőforrást egy nyitott, távvezérlésű motorcsónak fejlesztésére allokálnak. 

4, a rádió távirányítást elhagyják (túl érzékeny a zavarásra), inkább a kábeles vezérlést preferálják. 

5, irányítótornyokat építenek, a Bülk világítótoronyból végrehajtott teszt bebizonyította, hogy a kábeles vezérlés tiszta időben 15 km-es hatótávolsággal bír.
FL naszád szállítása.
1915 szeptemberében 12 Fernlenkboot-ot rendeltek, melyek közül négyet eleve csak tesztelésre szántak, míg további nyolcat Flandriába telepítettek a brit monitortámadások kivédésére. Ezzel együtt elrendelték, hogy a belgiumi Ostende és Zeebrugge kikötőjében 30 méter magas irányítótornyokat építsenek. 1916 szeptemberében további 5 Fernlenkboot építésére adtak megbízást, amiket Libau és a Kurland-félsziget területére szántak.
Az egyik naszád vízre tétele.
A csónakok orrában 700 kg robbanóanyagot helyeztek el, amit egy csappantyú hozott működésbe, amint a csónak a célpontnak ütközött. Abban az esetben, ha ez nem működött, a csónakot távolról is (a kábelen át kiadott paranccsal) fel lehetett robbantani. Emelett a fedélzeti zárakat rejtett kapcsolókkal is ellátták, arra az esetre, ha egy csónak az ellenség kezére kerülne, és azokat hatástalanítás nélkül felnyitnák.
A Fernlenkboot egy német képeslapon.
A távvezérlő berendezést a Siemens fejlesztette ki, és 6 órás üzemidővel bírt. A kábeldobra 20 km kábelt csévéltek fel, és 800 kg-ot nyomott. A kábel vége az irányító központba volt bekötve, ahonnan a következő parancsokat lehetett kiadni:

1, a vezérlő bekapcsolása.

2, motorindítás (ami azonnal indította a csónakot), motor leállítása.

3, kormánylapát állítás.

4, önmegsemmisítés.

5, hátsó irányfény felkapcsolása, hogy a csónak a sötétben is irányítható legyen.

6, a ködfejlesztő ki- és bekapcsolása.

A parti vezérlés nem bizonyult túl hatékonynak, ezért a vezérlőt egy torpedónaszádra telepítették, ami biztonságos távolságból tudta követni a kis csónakot. Továbbá léghajókra is telepítettek vezérlőket, így 5 000 méter távolságból tudták irányítani a rohamcsónakot, a vezérlőkábel hosszát pedig 50 km-re növelték. 1918 folyamán megkezdték a biztonságos rádiókapcsolat fejlesztését is (aminek segítségével az irányítás repülőgépről is lehetséges lett volna), de a háborús körülmények, és a fegyverszünet miatt ezt már nem tudták befejezni. 
Az egyik FL naszádot betonbunkerbe tolják Zeebrugge kikötőjében.
Az FL naszádok állomáshelye és felhasználása:

FL 1 – Flandria.
FL 2 – Flandria.
FL 3 – Flandria. 1916. április 24-én a vezérlőberendezés hibája miatt önmegsemmisítés.
FL 4 – Kurland. 1917. november 3-án megtámadtak vele egy rombolót, de az lövegtűzzel elsüllyesztette.
FL 5 – Flandria. 1916. szeptember 25-én támadás közben a motorja kigyullad, majd önmegsemmisítés.
FL 6 – Flandria.
FL 7 – Flandria. 1917. március 1-jén, egy trawlerről irányítva a Nieuwpoort-i mólóba csapódott. Robbanás nem volt.
FL 8 – Flandria. 1917. szeptember 6. Az HMS M.26 monitort támadták vele, de az lövegtűzzel megsemmisítette.
FL 9 – Kurland. Nem állt szolgálatba.
FL 10 – Kurland. 1918. május 28-án repülőgépről irányították, de a támadást az adó meghibásodása miatt félbe kellett szakítani.
FL 11 – Kurland. Nem állt szolgálatba.
FL 12 – Flandria. 1917. október 28-án az HMS Erebus monitort támadták meg vele. A csappantyús gyújtó nem működött, így távolról robbantották fel. A monitor csak könnyebb sérüléseket szenvedett.
Az HMS Erebus monitor, 1944-ben.
FL 13 – sorsa ismeretlen.
FL 14 – Kurland. Nem állt szolgálatba.
FL 15 – Kurland. Nem állt szolgálatba. 
FL 16 – sorsa ismeretlen.
FL 17 – Flandria.
II. Vilmos császár és kísérete megszemlél egy FL naszádot.
Mivel a Fernlenkboot nem teljesítette a várakozásokat, a fejlesztéseket 1918 folyamán leállították. Tervben volt egy 40 csomó elérésére képes változat kifejlesztése is, de abból sem lett semmi. Az osztrák-magyar haditengerészet is érdeklődött a távolról irányítható motorcsónakok iránt, de a németek lebeszélték őket.



0 megjegyzés:

  © Blogger templates The Professional Template by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP