Elsüllyed az SMU 20 tengeralattjáró - 1918. július 4.

Az SMU 20 tengeralattjáró a négy tagot számláló Havmanden-osztály utolsó előttiként szolgálatba állított tagja volt. Az osztály egyik érdekessége, hogy a Magyar Tengeralattjáró-építő Rt., a fiumei Whitehead és Társa Torpedó- és Gépgyár leányvállalata építette Pólában. Pályafutása testvérhajóihoz hasonlóan nem volt eseménydús, egyetlen ellenséges hajót sem süllyesztett el.

Az SMU 20 testvérhajója, az SMU 21.

Az SMU 20 1918. július 3-án futott ki utolsó útjára Ludwig Müller sorhajóhadnagy parancsnoksága alatt, hogy a Cortelazzo - Porto Margherita - Tagliamento-torkolat előtt cirkáljon. Július 4-én, 22 óra 43 perckor az olasz F 12 tengeralattjáró megtorpedózta, és az SMU 20 egész személyzetével együtt a hullámsírba merült. A támadás akkor történt, amikor az SMU 20 a felszínen haladt, hogy az akkumulátorait töltse. Az őrszemek a sötétben nem vették észre az ellenséges tengeralattjáró periszkópját. A hajó személyzetéből ketten voltak magyarok: Pajor Gergő negyedmester és Tomay Rudolf hajómester. 

A roncsot 1962-ben találták meg az olaszok. Július 22-én a tat részt, november 21-én pedig az orr részt emelték ki. A toronyszekciót az osztrák államnak adományozták, jelenleg is a bécsi Hadtörténeti Múzeum kiállításának állandó része. A hajótestben rekedt tengerészek földi maradványait Wiener-Neustadtban temették el. 

Az SMU 20 tornya a bécsi Hadtörténeti Múzeumban.

A torony felülről.