Láthatatlan repülőgépek, avagy egy elfeledett kísérlet rövid története

Az első világháború kitörése után a németek több eljárással is kísérleteztek, hogy az ellenség számára megnehezítsék a repülőgépeik észlelését. Különféle rejtőszíneket és mintákat alkalmaztak, azonban egy-egy minta vagy szín csak bizonyos időjárási viszonyok közt, vagy terepen érte el a kellő hatást. 1916-ban egy teljesen új megközelítést próbáltak ki: átlátszó repülőgépet próbáltak meg létrehozni. Egy Fokker E.III monoplán vászonborítását Cellonra, azaz cellulóz-acetátra cserélték, ami a gép törzsét átlátszóvá tette. 

Fokker E.III Cellon borítással.

Cellon borítású Fokker E.III a szerelőcsarnokban.

Az egyik példány pilótafülkéje. Nem minden részt tudtak átlátszóvá tenni.

Normál és "láthatatlan" Fokker eindecker-ek.

Átlátszó Rumpler C.I kísérleti repülés előtt a reptéren. 

A tesztek 1916-17 folyamán zajlottak a Berlin-Döberitz repülőtéren, és a már említett Fokker mellett egy Rumpler C.I gépet is bevontak a kísérletekbe. Mivel az első eredmények bíztatóak voltak, még fejlesztés alatt álló gépeken is alkalmazták a Cellon borítást. Így a Linke-Hofmann R.I 8/15 nehézbombázó törzsét is Cellonnal borították vászon helyett.

A Linke-Hofmann R.I 8/15 bombázó szerelés alatt. A törzs hátsó része itt is Cellon borítást kapott.

Ugyanaz a gép, már a reptéren.

A koncepcióval azonban több probléma akadt. Egyrészt a repülőgépek számos elemét, így például a motort, a vázat, a pilótát és a műszereket nem lehetett átlátszóvá tenni. Ezen kívül a Cellon a közvetlen napfényben csillogott, ami pontosan az ellenkező hatást váltotta ki, mint amit el kívántak érni. A másik probléma magával az anyaggal volt. Könnyen magába szívta a nedvességet, és megnyúlt, amikor pedig megszáradt, összement és elszakadt. Ezen kívül az UV sugárzástól egy idő után besárgult, és elvesztette átlátszóságát.

A Cellon borítás előnyei jól "láthatóak".

Mivel a háború folyamán a repülőgépek egyre gyorsabbak lettek, és a fülelőberendezések is elterjedtek, a láthatatlanság – pontosabban az alacsony észlelhetőség –, már nem jelentett akkora előnyt, így a kísérletekkel felhagytak.