Ferenc Ferdinánd szelleme - A Nagy Háború anekdotái - LXII.

1914 november második felében egy Maszkov nevű orosz lengyelországi falu fölötti dombon, fenyves szélében voltunk beásva. Van pedig ez a falu tíz-tizenkét kilométerre Krakkótól északi irányban. Itt is sebesültem meg november 23-án, egy visszavert rohamban.

Itt esett meg (több bajtársamtól is hallottam akkor), hogy a szemközt leselkedett oroszok nem mertek támadni reánk s különösen éjszaka nem. Mert sokan látták közülük, hogy éjszakánkint valami magas fehérség mozgott idestova az erdő szélében. Szentséges hite lett a babonás oroszoknak, hogy a Szerajevóban meggyilkolt Ferenc Ferdinánd trónörökös jár ott fehér lován s szelleme tart szemlét éjszakánkint ott őrködő katonáink fölött. Feltétlenül emlékszem erre a mendemondára!

A valóságban az történt, hogy kirendelt katonáink akkor hozták be hátulról fehér zsákokban a cvibakot s egyéb enni- és rágnivalót. Nappal ez lehetetlenség lett volna, hisz az ellenség alig százötven lépésre lapult meg a sáncban.

(Komáromi János: A Nagy Háború anekdotái)