Lélek István muszkát lopott - A Nagy Háború anekdotái VI.

Nem volt olyan Eszti-baka, aki, ha megbüntette egyszer az ezredese, ne tudta volna, hogy a büntetés igazságos volt. Mert annyira szeretett ezredese nem volt egy ezrednek sem, mint a győri 19-eseké: Feleki Rech Sándor . . . Isten nyugtassa haló poraiban!

1915-16 telén Galíciában, Mylno körül állt az ezred, téli fedezékeiben. A pompásan kiépített árkok olyan biztosak voltak, hogy a legénység kénytelen volt egyéni virtuskodásokkal élénkíteni az egyhangú életet . . . Mint például Infanteriszt Lélek István is, aki híres vállalkozó volt s olyan tréfákat vitt végbe, hogy elhozta a muszka tábori-őrs puskáját vagy az orosz állás elől a szögesdrótból való spanyolbakot, de egyszer magát a muszka táboriőrs két figyelőjét is szőröstül-bőröstül, töltött puskával.

Az egész ezredben nagy híre volt persze Lélek Istvánnak, senki sem szívott nálánál több tiszti cigarettát, senki sem evett nálánál több tiszti ovibakot. Mégis ezért a tettéért büntette meg Rech papa!

Úgy volt, hogy valaki besúgta neki a muszkalopást: nyilván a századparancsnoka. Ezért az ezredes úr maga elé hívatta Lélek Istvánt:

- Te loptad el a két orosz figyelőt?

- Jelentem alázatosan, igenis, én!

- Egyedül?

- Igenis, egyedül!

- Kinek a parancsára?

- Jelentem alássan . . . csak úgy . . . magamtul. . .

- Tíz botot kapsz érte. Megértetted?

- Igenis, meg!

Öt perc múlva Infanteriszt Lélek István vigyázzban jelentette, hogy megkapta a tíz botot.

- Tudod-e, miért kaptad?

- Azért, mert nem szabad muszkákat fogni . . .

- Szamár vagy: nem azért. Muszkákat szabad fogni, ha szükség van rá. De most nincs rá szükség. Most arra van szükség, hogy minél kevesebb emberünk vesszen oda . . . Megértetted?

- Jelentem alássan, igenis, megértettem …

Az ezredes még mondott valamit ingerülten és németül Lélek István infanteristának s elment indulatosan.

A századparancsnok meg annyit mondott a vakmerő legénynek:

- Most varrj fel magadnak két csillagot . . . Mától kezdve káplár vagy!

Egy hónappal reá Lélek István káplár úr megkapta a kisezüstöt . . .


(In: Komáromi János: A Nagy Háború anekdotái)