Folytatódó német előrenyomulás, politikai krízis Párizsban - 1916. március 7.

A németek Verdunnél tovább folytatták az előrenyomulást a Meuse nyugati partján, igaz lassabban haladtak, mint a csata első napjaiban. A francia ellenállás most már sokkal elszántabb volt, és a terep sem volt megfelelő a német taktikának. Ennek ellenére folyamatosan hatoltak előre, de sokkal nagyobb veszteségek árán.

A francia ellenállás sarkköve a Halott ember domb volt, egy kettős csúcsú magaslat, mely a csatamező fölé emelkedett. A frontális támadás kudarcot vallott, ezért a németek azt remélték, hogy majd indirekt mód be tudják venni. Öldöklő harcok után sikerült elfoglalniuk az innen északnyugatra található Bois des Corbeaux-t, és úgy vélték, onnan majd sikeresen meg tudják rohamozni a magaslatot.

Német katonák rohamoznak. A kép valószínűleg egy hadgyakorlaton készült.

Eközben Párizsban a verduni csata politikai krízist okozott. Gallieni, a háborús miniszter, már hosszú ideje Joffre riválisának számított. Többször összekülönböztek egymás előjogai miatt, Joffre pedig következetesen elutasította, hogy bárki politikai kontrollt gyakoroljon a döntései felett. Ezen a napon Gallieni egy riportot olvasott fel a kabinetnek, melyben Joffre eljárásait kritizálta, és azzal vádolta meg, hogy a német támadás előtt jelentősen meggyengítette Verdun védelmét. 

Briand miniszterelnök attól félt, hogy a jelentés nyilvánosságra hozatala árthat a morálnak, és a kormánya bukását okozhatja, egy olyan időszakban, amikor az ország semmilyen politikai krízist nem engedhet meg magának. Emiatt úgy döntött, titokban tartja, és a politikusok sem szálltak szembe Joffre akaratával. Ez viszont megrendítette Gallieni pozícióját, és benyújtotta lemondását. Hogy megelőzze a közvélemény felzúdulását, Briand rábeszélte, hogy addig maradjon hivatalban, amíg az idő alkalmas nem lesz a lemondása bejelentésére. 

Az első napokban fogságba esett francia katonák.